magvas gondolatok 1Kedves MÁTRIXOS tanulók!

A vegetáció- és vele együtt az élet- lassan beindul szántóföldjeinken, gyümölcsöseinkben, szőlő-kultúráinkban. Engedjétek meg, hogy pár, kora tavaszi tanáccsal ellássalak Benneteket.

Ezek egy része általatok is ismert - s már termesztési gyakorlattá váló - , más részük viszont újszerű, általam már több éve kipróbált termesztési gyakorlatot követ. Mik is lehetnek ezek? Lássunk pár gyakorlati példát:


Gyümölcstermesztésünkben (alma, körte, csonthéjasok stb.) egyre nagyobb gondot okoznak a különböző kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák, fitoplazmák) áttelelő képletei, illetve az általuk fertőzött növényi részek "túléléséből" eredendő korai infekciók fellépése.  Hasonló a helyzet a kártevők esetében is, melyek különböző fejlődési alakjai (áttelelt ún. "téli" tojások, lárvák, nymphák, előbábok, bábok, imágók) pusztíthatók el, illetve korlátozhatók, a tél végi LEMOSÓ PERMETEZÉSSEL. E készítmények nagy része 1. aktív rezettartalmaz, kiváló tapadó képességű, ami kitűnő hatékonyságot nyújt baktériumos (Erwinia amylovora) és gombás eredetű ágelhalás (citospora cincta, Nectria cinnebarina) és egyéb gombabetegségek (kivéve lisztharmat), valamint a "rettegett" TŰZELHALÁS (Erwinia amylovora) kórokozója ellen is.

E kórokozó az elmúlt évben megjelent csonthéjas ültetvényeinkben (őszibarack, szilva, ringló stb.)is jelentős károkat okozva (minden bizonnyal neki tudható be a HÉVÍZ és KESZTHELY - környéki kökény - populációk termésének teljes megsemmisülése is!). A tél végi, kora tavaszi LEMOSÓ PERMETEZŐ - SZEREK másik csoportja 2. ásvány-olajat  (esetleg növényi olajat) tartalmaz, míg a harmadik csoportja 3. TRISZILOXÁN hatóanyagot tartalmaz, amely megfelelő koncentrációban csökkenti a permetcseppek felületi feszültségét és fokozza a növényvédő szerek szétterülését, idősebb fáknál pedig a háncs repedéseibe való bejutását is!(Ugyanakkor gyérítő hatása van az ATKA és PAJZSTETŰ - populációkra is.)

A LEMOSÓ - SZEREK 4. nagy csoportja KÉNT (S) tartalmaz, amely az egyik legrégebben használt hatóanyag a növényvédelemben. Az elemi KÉN hidrofób (= vízzel nem keveredő) tulajdonságú, ezért  a gombaspórák zsírsav (lipid) tartalma elősegíti a kén (S) bejutását. A gombák micéliumszövedékében az enzimek - SH csoportjaival reagálva kénhidrogénné ( H2S) alakul át. Ez a reakció a sejtlégzés gátlását idézi elő, kiválóan pusztítva ezzel a gombák szaporító képleteit (pl. SZŐLŐ esetében a kéregrepedésekben, és a lehullott leveleken áttelelő lisztharmatgomba ivaros termőtestjeit az  ún. KLEISZTOTECHIUMOKAT v. CHASMOTÉCIUMOKAT!). A kén oxidációs termékei (kéndioxid, kéntrioxid, kénessav, majd kénsav) szintén gombaölő hatásúak (SHARDA, 2014).

Természetesen a fenti felsorolás nem teljes. Az még számos, más módon is kiegészíthető. Egy azonban biztos. A tavaszi - őszi lemosó technológia alkalmazása az alábbi előnyökkel jár:

  • kiváló fedettséget biztosít,
  • tavasszal a kórokozók és kártevők áttelelt alakjai ellen használható,
  • ősszel csökkenti az áttelelő kórokozók és kártevők egyedszámát,
  • kíméli a hasznos élő szervezeteket, és ezzel segíti azok felszaporodását,
  • alkalmazása gazdaságos (SHARDA, 2014).

Szőlőtermesztésünk egyik kora-tavaszi kórokozó előrejelzése az AGROBAKTÉRIUMOS (Agrobacterium vitis, Agrobacterium tumefaciens) vesszőgolyva ún. "KORAI DIAGNOSZTIKÁJÁRA" alapul. A módszert Dr. HORVÁTH ZOLTÁN 1986-ban fejlesztette ki, és alkalmazta sikerrel az ODESSZA-környéki szőlőültetvényekben (pl. BLAGOSEVA község). A módszer lényege azon a felismerésen alapul, hogy a szőlő baktériumos vesszőgolyvája a szőlő mellett lágyszárú növényeknek (szőrös disznóparéj, libatop stb.) , így anapraforgónak is kórokozója. Ezért praktikusnak tűnt kora tavasszal, a metszett szőlővessző könnyezési cseppjének (= ún. GUTTÁCIÓS-csepp) steril felfogása, majd csírázó napraforgó növényke SZIKALATTI szárába (HYPOCOTIL) juttatása. E módszer kiválóan alkalmas a rejtett (LÁTENS), még látható tüneteket nem produkáló AGROBACTÉRIUMOS - fertőzések kimutatására (lásd: 1, 2, 3, 4, 5, 6, és 7 ábra).

magvas gondolatok szolo
A napraforgó szikalatti szárán ugyanis - amennyiben a  GUTTÁCIÓS csepp a grobactériummal látensen fertőzött tőkéről lett begyűjtve - 2-3 hét múlva Borsó - nagyságú AGROBACTÉRIUMOS daganat fejlődik, jól jelezve a tőke fertőzöttségét! ( a módszer sikere a környezeti tényezőktől [hőmérséklet, páratartalom stb.] adott évjáratban erősen függő. A sikeres fertőzés érdekében az AGROBACTÉRIUM-ra fogékony CSÍKOS napraforgó - fajtákat használjunk!).

Az őszi vetésű szántóföldi növényeink (repce, búz, egyéb gabonafélék) esetében döntő jelentőségű a nagy kiterjedésű vízállások megszüntetése, a FELFAGYÁSOK és KIPÁLLÁSOK felderítése.

1. Őszi gabonában kora tavasszal törekedjünk a többszörösen megosztott tápanyag-utánpótlásra. (Az összes Nitrogén (N) igény 120-130 kg/ha hatóanyag, ebből ősszel 20-30 kg/ha hatóanyagot, tavasszal pedig 100 kg hatóanyagot juttassunk ki hektáronként, megosztva). Ebben az időszakban kell gondoskodni a szükséges kénmennyiség (S) kijuttatásával, szilárd és folyékony technológia kombinálásával. A 2014 évi súlyos SÁRGAROZSDA (Puccinia striiformis) járvány úgy tűnik, még "nem csengett" le teljesen. Bizonyítják ezt a táblaszélek, árokpartok fűféléinek őszi súlyos fertőzöttsége, illetve a már fellelhető SPORADIKUS fertőzések őszi búza tábláinkon!  Ellene hatékonyan védekezhetünk: FLUTRIAFOL + KARBENDAZIM, TEBUKONAZOL, EPOXIKONAZOL + FENPROPIDIN, PIKOXISTROBIN + CIPROKONAZOL vagy PROQUINAZID + TEBUKONAZOL + PROKLORÁZ
hatóanyagok valamelyikével.

2. Őszi káposztarepcében kora tavasszal a felfagyás és a kipállás jelenthet potenciális veszélyt. A felfagyás ellen simahengerezéssel védekezhetünk eredményesen. A kipállás elleni védekezés már összetettebb folyamat. Ilyenkor ugyanis a levélzet nagy része elpusztul, az állomány jellegzetes "ZÁPTOJÁS - SZAGOT" áraszt a felszabaduló KÉNHIDROGÉN (H2S) gáz következtében!

Amennyiben a SZÍVLEVÉL él, az állomány megmenthető 20-30 kg/ha hatóanyag NITROGÉN (N) műtrágya kijuttatásával + TEBUKONAZOL - hatóanyag biztosításával. A SZÍVLEVELEK kifehéredése - és ezzel pusztulásuk esetén - nem marad más technológiai megoldás mint a KISZÁNTÁS!

Őszibarack ültetvényeink kiemelt jelentőségű korai növényvédelmi beavatkozása - különösen csapadékos télutón - tavaszelőn - a TAFRINÁS LEVÉLFODROSODÁS elleni komplex védekezés. E gombakórokozó megkésett védekezés esetén, adott évjáratban 100%-ban képes megjelenni őszibarack ültetvényink "dédelgetett" fáin. Kártételére különösen a NECTRAINOK érzékenyek! A kórokozók a rügypikkelyekben és a lehullott leveleken telel át. A fertőzésre hajlamosító évjáratot a MANDULA jelzi ( e növényfaj levelein jelennek meg először a kórokozók jellegzetes tünetei, ezért a nagyobb őszibarack-termelők ültetvényein "jelző"  növényként mindig találhatunk pár MANDULA fácskát.)

A tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) az őszibarack levelein jellegzetes kinövéseket (ún. HIPERTRÓFIÁT) okoz, amely a hagyományos fajták esetében ZÖLDES - SÁRGÁS , a NECTARIOKNÁL és a MANDULA - fajták egy részénél VÖRÖSES - ANTOCIÁNOS színű. A fertőzött levelek, a levél felületén kialakuló KÜLSŐ SPÓRATÖMLŐK (=EXOASZKUSZ) tömegétől csillogó "DÉRSZERŰ" innét is kapta a "DÉRGOMBA" találó megnevezést. A levélfodrosodás elleni kémiai védekezés megkezdés előtt távolítsuk el a fákról a MONILIÁS - gyümölcsmaradványokat (ún. GYÜMÖLCSMÚMIÁKAT), a baktériumos - és gombás ágelhalásokat, - s ahol erre mód van - égessük is el! ( a komposztálás ugyanis nem számolja fel a kórokozók telepeit, s magát a fertőzési forrást!)

A védekezésre legalkalmasabb fungicidek: a KAPTÁN, a TEBUKONAZOL, a RÉZ stb. hatóanyagú készítmények.

szklerociumokFöldvásárlás és földbérlet esetén gyakran tapasztalhatjuk, hogy az igénybevett föld rendkívül gyomos, kártevők lárváival (cserebogárpajor, mocskospajor, drótféreg, kukoricabogárlárva, fonálférek stb.) van tele, nem is beszélve a fehérpenészes szár- és tányérrothadás (sclerotinia sclerotiorum) soktápnövényű (gazdanövényei száma meghaladja a 400-at) parazita-gomba kitartó képleteivel az ún. "SZKLERÓCIUMOKKAL".  A fentiek alapján a talaj-fertőzöttség felmérését - tájékoztató jelleggel - magunk is elkészíthetjük az alábbi, egyszerű vizsgálati módszerrel. A területen  több helyen is, 1/4 vagy 1/2 m2-es szelvényt ássunk ki 25-30 cm-es mélységig.  Az így kiásott földet nagyobb edénybe (v. üstbe) helyezzük, és öntsük fel annyi vízzel, hogy az 8-10 cm-nyire fedje a talajt. Kb fél óra múlva, kevergetés közben a 0,5 -1 kg -nyi konyhasót adagoljunk az iszapolt talajhoz. Habképzés közben 15-20 perc alatt a talajban található összes szervesanyag (rovarok, lárvák, gyommagvak, növényi törmelékek, SZKLERÓCIUMOK (lásd 8. ábra] stb). a felszínre jönnek, ahonnét tea-szűrővel leszedhetők és meghatározhatók!  Ezzel az eljárással jól tájékozódhatunk földterületünk fertőzöttségi állapotáról.


Szakmai kérdések - feleletek:

1, Miért juttassunk ki ként is a repce tavaszi fejtrágyázásakor? - Repce esetében a tavaszi fejtrágyázásokkal kijuttatott nitrogén a magas termések elérésének elengedhetetlen feltétele. A nitrogén mellett azonban a kén szerepe is igen fontos technológiai kérdés. A kén ugyanis  nemcsak az olajtartalmat - a termésünk mennyiségét is növeli (MAKRA, 2015). A kiterjedt szántóföldi kísérletek alapján , (A) a tavaszi kénes nitrogénműtrágyával kijuttatott 30 kg / ha kénnek köszönhetően a termés mennyisége 440 kg-mal nőtt hektáronként, mely jelentős többletbevételnek minősül, s amely többlet csupán a KÉN hatásának köszönhető!

2, Repce esetében hogyan határozzuk meg a visszapótlásra kerülő MAKROELEMEK mennyiségét? - Repce esetében a visszapótlásra kerülő makroelemek mennyiségét 1. a repce fajlagos tápanyagigénye (N= 5,5 kg; P2O5=3,5 kg; K2O=4,5 kg/ 100 kg fő + melléktermék), 2. a tervezett termésszint, 3. a talaj tápanyagtőkéje és tápanyagszolgáltató - képessége, valamint 4. az egyéb módosító tényezők határozzákmeg (PEPÓ, 2015). Ennek alapján; őszi alaptrágyázásra a P (=P2O5)és K (=K2O) teljes (100%), a N 0-30% - át használhatjuk fel. A nitrogén adagjának megállapításánál az áttelelés döntő szempont kell hogy legyen!

Kedves MÁTRIXOS tanulók! Kívánok Nektek további eredményes gazdálkodást, és sikeres vizsgázást!
Kecskemét, 2015.03.12.

Dr. Horváth Zoltán Ph.D.
ny. főiskolai tanár, c. egyetemi docens
"Zoli bácsi"

Üdvözlettel:
MÁTRIX Oktatási és Vizsgaközpont
E-000188/2014, E-000197/2014
www.matrixoktatas.hu

Mátrix Oktatsási Kft. Eng. sz.:E-000197/2014 Nyil. sz.:E-000197/2014/A027