magvas gondolatok 1Zoli bácsi Magvas gondolatai - 2015./1. rész

Kedves MÁTRIX tanulók! Kedves gazdálkodó barátaim!

Az elmúlt évekhez hasonlóan, a 2015. évben is igyekszünk Önöket (Benneteket), hasznos szakmai információkkal, és aktuális növényvédelmi javaslatokkal ellátni. Kívánjuk, hogy segítségükkel gazdálkodásotok még eredményesebb legyen!

Minden jót kívánva:
Horváth Zoltán Ph.D
c. egyetemi docens


1. A mezei "pocokhelyzet" várható alakulása 2015-ben

A mezei pocok (Microtus arvalis) jelentős kártevőnek számít Magyarországon. Olyannyira, hogy kiemelt növényvédelmi rendeletben [43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2. § (1)] van meghatározva az e kártevő elleni védekezési kötelezettség. Okulva a 2014-ben bekövetkezett robbanásszerű gradációra - és az előállt több milliárdos kártételre - közreadunk pár hasznos gondolatot a 2015. évi várható kártétele megelőzésére. A 2015. évi várható kártételi helyzet megítélése - a jelenlegi időjárási körülmények között - hosszú távra ugyan bizonytalan, a lakott járatok számának és a pocok populációk mozgásának a felderítése mégis, viszonylag megbízható előrejelzésül szolgálhat.

A február végi, párnapos felmelegedést követően a pocok - populációk megkezdik mozgásukat és táplálkozásukat. Ez irányú aktivitásukat a ragadozó madarak részére kihelyezett, ún - "T"- alakú ülőfákkal, illetve azok kihelyezésével követjük nyomon. A " T" - fákon megtelepedő ragadózó madarak (téli időszakban általában gatyásölyvek és különböző bagoly fajok) pocokfogyasztó táplálkozásra ugyanis az ülőfák alatt felhalmozódó "BAGOLYKÖPETEK" mennyiségéből jól nyomon követhető. Hasonlóan; a mezei pocok-populációk térben - és időbeni mozgása is! (a ragadozó madarak az emészthetetlen szőr-, csont- és koponyamaradványokat egyszerűen kiöklendezik.  Ezeket a szekréciumokat nevezi az ornitológiai gyakorlat egyszerűen "BAGOLYKÖPETNEK"!).

A   " bagolyköpetekben" található mezei pocok koponyák számából a várható populáció nagyságára is következtethetünk. A pocok REPRODUKCIÓS POTENCIÁLJA igen nagy: egy pár össz - szaporulata egy évben akár 150-200 egyed is lehet! ( E módszer elsősorban a nagy talajfedettségű  REPCE kultúrákban alkalmazható, ahol a lakott járatok felderítése igen körülményes!) A lakott pocokjáratok felderítése őszi kalászos kultúrákban (őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikálé, őszi zab stb) viszonylag könnyen megoldható. Amennyiben a kora tavaszi időszakban a fertőzöttség eléri - az ilyenkor már veszélyesnek számító - 1-2 lakott járat / 100 m2  az eseti védekezés a "SZÜKSÉGHELYZETI ENGEDÉLY" birtokában megkezdhető! Az erre a célra általánosan használt KLÓRFACINON - hatóanyagú rágcsálóirtó készítmény a REDENTIN 75RB felhasználási feltételei ugyanis az utóbbi években kedvezőtlenül változtak meg! Mivel a hatóanyag (KLÓRFACINON) nem szerepel az EUban engedélyezett növényvédőszer - hatóanyagokat felsoroló ún. "POZITÍV LISTÁN", így jelenleg a REDENTIN állandó forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkezik. Szerencsére a magyar növényvédelmi hatóságnak indokolt esetben lehetősége van ún. "SZÜKSÉGHELYZETI ENGEDÉLY" kibocsátására (VASAS, 2014-15). Ebben a korábbiakhoz képest szigorodtak a kijuttatás feltételei is. Eredetileg ugyanis lehetőség volt a tábla teljes felszínére kiszórni a készítményt, így 10-30 kg szert lehetett hektáronként kijuttatni. Ez 6 kg/ha -os dózisra csökkent, és kizárólag JÁRATKEZELÉSSEL ALKALMAZHATÓ! A járatokat megtalálni azonban még ritka növényzet esetén sem könnyű feladat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sem ez a módszer, sem az ÍRTÓSZER csökkentett mennyisége nem alkalmas egy esetleges EXTRÉM FERTŐZÉSI SZINT hatékony kezelésére (VASAS, 2014-15). Ennek érdekében a szakmai szervezetek olyan szakmai intézkedéseket próbálnak elérni, amelyekkel ez a "rendkívüli állapot" kezelhetővé válik. Ezért pl. a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnökének kérelmére a REDENTIN SZÜKSÉGHELYZETI ENGEDÉLYE először 2014. október 31-ig lett kiadva, majd november 1-jétől 2015. február 28-ig újabb hosszabbításra került sor!

2. Téli teendők a magtárakban és terménytárolókban

Az elmúlt év drasztikusan szélsőséges időjárási körülményei (ez a nagymennyiségű csapadék, ami a mögöttünk lévő tavasz, illetve nyár folyamán hetek, néha napok alatt lehullott, gyakran meghaladta néhány, Magyarországon meghatározó termőterület éves csapadékmennyiségét is) miatt szükségessé vált közvetlen (még a szántóföldön elvégzett) növényvédelmi beavatkozások, gombaölőszeres kezelések és megelőző óvintézkedések mellett, kellő hangsúlyt kell fektetni a KÖZVETETT (betakarítást megelőző vagy követő) KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰNEK MONDHATÓ RAKTÁROZÓI TEENDŐKRE IS! (GAVLICZA, 2014).  Ugyanis, ha a kettő közüli (közvetlen - közvetett) védekezések bármelyikére nem fektetünk kellő figyelmet, annak következményeit a megtermelt áruink MINŐSÉGE ÉS MENNYISÉGE szenvedi el!

A betárolás előtt a tárolókon elvégzendő többfajta védekezési, és előkészítési módszerek közül kiemelkedő, a
1)    mechanikai - fizikai (a tároló padozatának rendbetétele, a fal repedéseinek felszámolása, a felső és alsó szállítópályák kitisztítása, ipari porszívózása stb.) és
2)    a kémiai védelem (ez lehet :
a) megelőző, ún. preventív védelem a falfelületek és az aljat tartós hatástartalmú inszekticidekkel [pl. KLÓRPIRIFOSZ - hatóanyagú stb.] történő permetezéssel vagy
b) közvetlenül a terményre irányuló [pl. ALUMINIUM - FOSZFID, stb hatóanyagú ún. "GÁZOSÍTÓ SZER" használatával).

A magtárakban, terménytárolókban tárolt őszi szemestermény (gabonafélék, kukorica, vagy  repce, napraforgó stb.) ha optimális víztartalommal is takarították be, és optimális tárolási magasságra hordtak is fel, az idő folyamán a légnedvesség hatására visszanedvesedik! Ez az érték sok esetben elérheti a 4-5%-os vízfelvételt is. A visszanedvesedés hatására a tárolt terményben - a tárolási magasság függvényében - káros mikrobiológiai folyamatok (aerob és anaerob) indulnak be, és jelentős károsítók (atkák, készletmolyok, gabonabogarak, különböző zsizsik fajok stb) szaporodhatnak fel.

A kórokozó - és kártevő felszaporodás különösen az ún. "MELEG GÓCOKBAN" indul be láncreakció-szerűen, ezért a betárolt termény hőmérsékletét folyamatosan mérni és ellenőrizni kell. Amennyiben a termény hőmérséklete a folyamatosan melegedő gócokban (ezek többnyire a felső szállítószalag, vagy pálya kivezető nyílása alatt találhatók) eléri a 35 - 40 Celsius fokot, a terményt tolólapos munkagéppel azonnal át kell mozgatni illetve szellőztetni! (Az ilyen nedves, meleg gócban TILOS gázosítószer- tablettákat elhelyezni. ROBBANÁSVESZÉLY!) ellenkező esetben ugyanis "ÖNGYULLADÁS" következhet be!

A termény többször átmozgatása és szellőztetése az egyetlen, és utolsó lehetőségünk a terményben felszaporodó gombakórokozók (Fusarium spp., Aspergillus spp. stb) és TOXINJAIK az ún. "MIKOTOXINOK" (Aflatoxin; Ochratoxin; Zearalenone, Deoxynivalenol, Fumonisin stb) féken tartásában!

Az elmúlt évi "túltermelés" a felvásárlókat ugyanis egy kissé "válogatóssá" teszi. Lesz ugyanis miből választaniuk, hogy elkerüljék azokat a magtételeket, amelyek mind humán, mind állategészségügyi szempontból kérdésesek lehetnek!

Kecskemét, 2015.01.10.
Tisztelettel: Dr. Horváth Zoltán Ph. D
c. egyetemi docens
"Zoli bácsi"

Mátrix Oktatsási Kft. Eng. sz.:E-000197/2014 Nyil. sz.:E-000197/2014/A027