Kedves MÁTRIXOS tanulók!

Elérkeztünk októberi-novemberi hírlevelünk 3. részéhez, melyben Dr. Horváth Zoltán Ph.D., „Zoli bácsi” elkezdi ismertetni a Paraziták és zoonózisok c. fejezetet, és fontos és érdekes információkat tudhattok meg a marha- és a lóbögölyökről. Jó olvasást kívánunk!

PARAZITÁK és ZOONÓZISOK
KÉTSZÁRNYÚAK RENDJE (Diptera)

BÖGÖLYÖK (Tabanidae) CSALÁDJA


•    Marhabögöly (Tabanus bovinus)

A faj részletes morfológiai leírását L.: „A méhkaptárok vámszedői” címszó alatt. Itt csak annyit kell megemlíteni az embert és állatot vérszívásukkal gyötrő bögölyökről, „hogy nincs is talán olyan ember, aki ne ismerné a szúrásukról hirhedt BÖGÖLYÖKET! Fájdalmas szúrásuk a legnyugodtabb és érzéketlenebb embert is csapkodásra ingerli” (GÜNTHER, 1975).

A bögölyök általában nappal támadó, hatalmas legyek. Csak a nőstények (♀♀) szívnak vért, a hímek (♂♂) növényi nedvekkel táplálkoznak, s rendszerint nem szoktak fejlődési helyüktől messze eltávolodni, ezért főleg erdei tisztásokon, nedves réteken – hiszen lárváik vízben fejlődnek –, legelőkön nagy számmal lepik meg az állatokat nyár idején, főleg a déli órákban! Vannak azonban fajok, amelyek a napnak meghatározott órájában (pl. délelőtt), vagy pedig ellenkezőleg, délután repülnek és támadnak. Egyes fajok csak bizonyos állatokra szállnak, és szúrásukkal azt kínozzák (pl. a marhabögöly a szarvasmarhát, a lóbögöly a lovat stb.), míg mások csak bizonyos színű állatokat támadnak meg! A nagy termetük miatt is félelmetes BÖGÖLYÖK egy-egy szíváskor 0,2 cm3 vért is felvehetnek! Szúráskor véralvadást gátló anyagot (ANTIKOAGULIN) juttatnak a sebbe, ezért a bögölyszúrás nyomán a bőr az állat elrepülése után is vérzik! A bőrbe hatoló szúróserték (HIPOFARINX) szétroncsolják a hajszálereket, vagy megsértenek más kis eret is. A kiömlő vér kis TÓCSÁK alakjában gyűlik össze a szövetek között, innen szívja fel az állat és juttatja a belébe. A vaskos SZÍVÓKA bedöfésekor gyakran idegszálak is megsérülnek. Ezért oly fájdalmas a BÖGÖLYÖK szúrása!

Vérszívó életmódjuk következtében természetesen nagy a TABANIDÁK (=BÖGÖLYÖK) ORVOSI-KÖZEGÉSZSÉGÜGYI jelentősége is! A bögölyöktől erősen veszélyeztetett területeken legelő állatok naponta akár 100 cm3 vért is veszíthetnek! Az Afrikában honos fajok közt még veszedelmesebbek is akadnak, amelyek kórokozó férgeket (FONÁLFÉRGEKET) oltanak az emberbe.

Legáltalánosabb tulajdonságuk azonban az EMBER és az állatok VÉRSZÍVÓ GYÖTRÉSE! A tehenek a szakadatlan nyugtalanítás következtében étvágytalanokká válnak, TEJÜK PEDIG ELAPAD, de terjesztői a rágcsálók pestisszerű betegségének, az olykor emberre is átterjedő TULARÉMIÁNAK is!


•    Lóbögöly (Tabanus bromius)


A marhabögölytől kisebb, 12-16 mm nagyságú bögölyfaj, amelynek potroha fekete, barnásszürke foltokkal (L.: 5. ábra) tarkítva.

Közönséges, mindenütt előforduló faj, amely vérszívásával általában a lovat, illetve a lóféléket „részesíti előnyben”. Májustól augusztus végéig, olykor egész szeptemberben is rajzik.

zoli bacsi 2015 10 11 1

5. ábra. A lóbögöly imágója
Eredeti rajz: HORVÁTH Z.


Két hét múlva folytatjuk!

Mátrix Oktatsási Kft. Eng. sz.:E-000197/2014 Nyil. sz.:E-000197/2014/A027